Személyi számítógépek belső összetevői - CPU-k  Hűtőrendszerek  ROM  RAM (Memóriamodulok)  Illesztőkártyák és bővítőhelyek  Tárolóeszközök és RAID  Belső kábelek
   Külső portok és kábelek - Videó portok és kábelek  Egyéb portok és kábelek  Beviteli eszközök  Kimeneti eszközök  Monitorok jellemzői

Személyi számítógépek

Személyi számítógépek belső összetevői

Alaplapok

Az alaplap a számítógépben található fő nyomtatott áramköri lap, amely tartalmazza a buszokat más néven az elektronikus útvonalakat. Ezeken a buszokon áramlanak az adatok a számítógépet alkotó különböző alkatrészek között. Az 1. ábrán többféle alaplap látható. Angol elnevezése motherboard vagy system board.

Az alaplapon található a központi feldolgozó egység (CPU), a véletlen hozzáférésű memória (RAM), a bővítő sínek, a hűtőborda/ventilátor együttesek, a BIOS chip, az alaplapi lapkakészlet (chipset) és az alkatrészeket összekötő vezetékezés. Helyet kapnak még az alaplapon további foglalatok, belső és külső csatlakozók és különféle portok.

Az alaplap-formátum két jellemzője az alaplap mérete és alakja. Továbbá meghatározza a különböző alkatrészek és eszközök fizikai elhelyezését az alaplapon. A formátum szabja meg az egyes összetevők alaplaphoz való csatlakozásának módját is. Számos szabványos alaplap-formátum létezik.

A korai asztali számítógépek az IBM alaplapjából származtatott AT formátumúak voltak. Az AT alaplap körülbelül 30 cm széles volt. Ez az ormótlan méret serkentette a fejlesztőket kisebb formátumok létrehozására. Gyakran nehézséget okozott a hűtőbordák, ventilátorok és bővítőhelyek elhelyezésének összeegyeztetése.

Az újabb alaplap-formátum, az ATX, finomított az AT konstrukcióján. Az ATX ház illeszkedik az ATX alaplap beépített I/O csatlakozóihoz. Az ATX tápegység egyetlen, 20 érintkezős csatlakozóval kapcsolódik az alaplaphoz, ellentétben a korábbi formátumok egymással összecserélhető P8 és P9 csatlakozóival. Valódi kapcsoló helyett az ATX tápegység ki- és bekapcsolása az alaplap vezérlőjelei alapján történik.

A mikro-ATX egy kisebb formátum, mely ATX kompatibilis. Mivel a rögzítési pontok mindkét alaplap esetében megegyeznek és az I/O csatlakozók is azonosak, a mikro-ATX alaplap beszerelhető a teljes méretű ATX házba.

A mikro-ATX lapok gyakran ugyanazt a lapkakészletet (chipset, északi és déli híd) és tápcsatlakozókat alkalmazzák, mint a teljes méretű ATX lapok, ezért sok közös összetevőjük van. A mikro-ATX házak azonban jellemzően kisebbek és kevesebb bővítőhelyet tartalmaznak, mint a teljes méretű ATX házak.

Néhány gyártó ATX alapú saját formátumot használ. Emiatt bizonyos alaplapok, tápegységek és egyéb összetevők inkompatibilisek a szabványos ATX házakkal.

Az ITX formátum népszerűsége nagyon kis méretük miatt növekszik. Sokféle típusú ITX alaplap létezik. Ezek közül a mini-ITX a legközkedveltebb. Kis elektromos teljesítményű, ezért nem igényel ventilátoros hűtést. Csak egyetlen PCI bővítőhellyel rendelkezik. A mini-ITX formátumú számítógépek jól alkalmazhatók olyan helyeken, ahol a nagy és zajos gépek kellemetlenséget okoznak.

Az alaplap egyik nagyon fontos összetevője a több integrált áramkörből álló chipkészlet. Meghatározza, hogyan működjenek együtt a csatlakoztatott hardvereszközök az alaplappal és a CPU-val. A processzor az alaplap egyik buszcsatlakozójába vagy CPU aljzatába van beillesztve. Ez a foglalat határozza meg, hogy milyen CPU-t lehet az alaplaphoz illeszteni.

A chipkészlet teszi lehetővé a processzor számára a kommunikációt és az adatcserét a számítógép többi részével, például a rendszermemóriával (RAM), merevlemezekkel, videokártyával vagy a kimeneti-beviteli eszközökkel. A chipkészlet határozza meg az alaplapba helyezhető memória mennyiségét, valamint azt is, hogy milyen csatlakozók helyezkedhetnek el az alaplapon.

A legtöbb chipkészletnek két elkülöníthető része van: az északi és a déli híd. Az, hogy melyik rész mivel foglalkozik, gyártónként változó. Általában az északi híd felelős a RAM-hoz való hozzáférésért, kommunikál a videokártyával és határozza meg a CPU-val való összeköttetés sebességét. A videó vezérlőt néha beépítik az északi hídba. Az AMD és az Intel is gyárt olyan chipeket, melyekben a memória vezérlő a CPU tokba van integrálva, javítva ezzel a teljesítményt és csökkentve az áramfogyasztást. A déli híd a legtöbb esetben a CPU és a merevlemezek közti kommunikációért, a hangkártya működéséért, valamint az USB és az I/O portokért felel.

    


Generated Notepad++ by Creatus - Budapest, 2017 (Utoljára módosítva: 2017.08.09, 11:38)