simple site templates

Személyi számítógépek

Számítógépházak és tápegységek

Tápegységek

A tápegység elegendő energiát kell szolgáltasson mind az aktuálisan beépített, mind a jövőben hozzáadásra kerülő összetevők számára. Ha olyan tápegységet választunk, amely csak a jelenlegi komponensek ellátását biztosítja, akkor további alkatrészek beépítése esetén a tápegységet cserélni kell.

A 1. ábrán látható hálózati tápegység alakítja át a fali csatlakozóból érkező váltakozó áramot (AC) kisfeszültségű egyenárammá (DC), mely alacsonyabb feszültségű. A számítógép minden belső alkatrésze egyenárammal működik. 3 fő tápegység formátum van, az AT (Advanced Technology), az ATX (AT Extended, kiterjesztett AT), és az ATX12V. Az ATX12V napjaink leggyakrabban használt típusa.

A számítógép elvisel kismértékű feszültség ingadozást, de nagy eltérés esetén a tápegység károsodhat. Az áramingadozások okozta problémák szünetmentes tápegység (UPS) használatával kivédhetők. Az UPS-ben egy inverter működik, amely a beépített akkumulátor egyenáramát alakítja át a számítógép számára szükséges váltakozó árammá. Az akku egyenárammal való folyamatos töltése a váltakozó áramú hálózatról történik.

Csatlakozók

A legtöbb mai csatlakozó aszimmetrikus kialakítású. Formájuk olyan, hogy csak egyféle irányba lehessen őket beilleszteni. A tápegység minden csatlakozójához más feszültségérték tartozik, ahogy az a 2. ábrán látható. Az alaplap különböző pontjain található foglalatokat a megfelelő alkatrészek illesztésére használjuk

1. A Molex csatlakozót optikai meghajtók és merevlemezek csatlakoztatására.
2. A Berg csatlakozót a hajlékonylemezes meghajtó csatlakoztatására. A Berg csatlakozó kisebb, mint a Molex csatlakozó.
3. A SATA csatlakozót optikai meghajtók és merevlemezek csatlakoztatására. A SATA csatlakozó szélesebb és vékonyabb a Molex csatlakozónál.
4. A tápegységet egy 20 vagy 24 tűs csatlakozó kapcsolja az alaplaphoz. A 24 tűs csatlakozón 2 sorban 12, a 20 tűs csatlakozón 2 sorban 10 érintkező helyezkedik el.
5. Az alaplap további területeit kiegészítő tápcsatlakozók látják el árammal, melyek érintkezőinek száma 4-től 8-ig terjedhet. Ezek alakja azonos a fő tápcsatlakozóéval, csak kisebbek. A számítógépen belüli egyéb eszközök tápellátására is alkalmasak.
6. A 6-8 tűs PCIe tápcsatlakozó két sorában három vagy négy érintkező található; egyéb belső összetevők tápellátására szolgál.
7. A régebbi szabványú tápegységek a P8 és P9 nevű csatlakozókkal kapcsolódtak az alaplapokhoz. A P8 és P9 csatlakozó szimmetrikus         kialakítású volt. Így fordítva is be lehetett kötni, ami nagy valószínűséggel károsodást okozott az alaplapban vagy a tápegységben. A telepítéskor a két csatlakozónak úgy kellett állnia, hogy a fekete vezetékek középen, egymás mellett legyenek.

MEGJEGYZÉS: Ha a csatlakozó beillesztése sikertelen, próbáljuk a kezdeti pozícióba állítani, ellenőrizzük, hogy nem deformálódott-e valamelyik érintkező, vagy nem került idegen tárgy a csatlakozó útjában. Gyanakodjunk, ha egy kábel vagy összetevő csatlakoztatása nehézkes. A kábelek, csatlakozók és alkatrészek úgy lettek kialakítva, hogy pontosan illeszkedjenek egymásba. Soha se erőltessük a csatlakozókat vagy alkatrészeket. A nem megfelelően behelyezett csatlakozók károsíthatják magát a csatlakozót és az aljzatot is. Ne kapkodjunk és bizonyosodjunk meg az egyes hardverösszetevők pontos csatlakoztatásáról.

Elektromosság és Ohm törvénye

Az elektromosság négy fő mérőszáma:

1. Feszültség (U)
2. Áramerősség (I)
3. Teljesítmény (P)
4. Ellenállás (R)

A feszültség, az áramerősség, a teljesítmény és az ellenállás olyan elektronikai fogalmak, amelyeket a számítógépes szakembernek ismernie kell:

1. A feszültség azon erő mértéke, amely egy áramkörben az elektronok mozgatásához szükséges. A feszültség mértékegysége a volt (V). A számítógép tápegysége általában több különböző feszültséget állít elő.
2. Az áramerősség egy áramkörben az áthaladó elektronok mennyiségének mértéke. Az áramerősség mértékegysége az amper (A). A számítógépes tápegységek különböző áramerősséggel terhelhető kimeneti feszültségeket állítanak elő.
3. A teljesítmény az a mérték, mely az áramkörben az elektronok mozgatásához szükséges feszültségnek és az áramkörben haladó elektronok számának (áramerősség) a szorzataként áll elő. Mértékegysége a watt (W). A számítógépes tápegységeket wattban mért teljesítményük alapján osztályozzák.
4. Az ellenállás gátolja az áram folyását az áramkörben. Az ellenállás mértékegysége az ohm (omega). Kisebb ellenállás nagyobb áramerősséget, így nagyobb teljesítményt eredményez. Egy jó biztosíték ellenállása alacsony, vagy majdnem 0 Ohm.

A fizika egyik alapegyenlete, amelyet Ohm törvényeként ismerünk, megmutatja, hogyan függ egymástól a fenti fogalmak közül három. Azt fejezi ki, hogy a feszültség egyenlő az áramerősség és ez ellenállás szorzatával: U=IR.

Egy elektromos rendszerben, a teljesítmény egyenlő a feszültség és az áramerősség szorzatával: P=UI

Egy elektromos áramkörben, az áramerősség vagy a feszültség növelése nagyobb teljesítményt eredményez.

Például képzeljünk el egy egyszerű áramkört, amelyben egy 9 voltos izzó van rákötve egy 9 voltos elemre. Az izzó teljesítménye 100 W. A P=UI egyenletet használva ki tudjuk számolni, mekkora áramerősség szükséges hogy megkapjuk a 100W-ot a 9 voltos izzónál.

Az egyenlet megoldásához a következő adatokat tudjuk: P = 100W és U=9V.

I = P/U = 100W / 9V = 11.11A

Mi történik, ha egy 12 voltos elemet és egy 12 voltos izzót használunk a 100W teljesítmény eléréséhez?

I = P/U = 100W / 12V = 8.33A

Ez a rendszer azonos teljesítményű, de alacsonyabb áramerősségű.

Használhatjuk az Ohm háromszöget a feszültség, az áramerősség vagy az ellenállás kiszámításához, ha közülük bármely kettő ismert (lásd 3. ábra). A helyes képlet meghatározásához takarjuk le az ismeretlen változót és végezzük el a műveletet. Például, ha a feszültség és az áramerősség ismert, takarjuk le az R-et, így a megmaradó képlet U/I. Az R kiszámításához végezzük el az U/I osztást. A 4. ábrán látható diagram segítségével a négy fő mérőszám bármelyike kiszámítható két másik ismeretében.

A számítógépek általában 250 W és 800 W teljesítmény közé eső tápegységeket használnak. Néhány számítógépnek 1200W-nál is nagyobb teljesítményű tápegységre van szüksége. Amikor számítógépet építünk, kellően nagy teljesítményű tápegységet válasszunk az összes alkatrész ellátásához. Minden belső egység meghatározott teljesítményt igényel. Az alkatrészek adatait a gyártó dokumentációjából tudhatjuk meg. Mindig olyan tápegység mellett döntsünk, melynek leadott teljesítménye nagyobb, mint amennyit a jelenlegi alkatrészek igényelnek. A nagyobb teljesítményű tápegység több alkatrészt tud ellátni.

A legtöbb tápegység hátoldalán található egy feszültség választó kapcsoló. Ez a két bemeneti feszültség állítására szolgál: 110V/115V vagy 220V/230V. Az ilyen tápegységek neve kettős (dual) üzemmódú tápegység. A megfelelő feszültségértéket az adott ország hálózati feszültsége alapján határozzuk meg. A kapcsoló hibás beállítása károsíthatja a tápegységet és a számítógép egyéb részeit. Ha a tápegységen nincs ilyen kapcsoló, akkor az automatikusan érzékeli és beállítja a megfelelő feszültséget.

FIGYELEM: Ne nyissuk ki a hálózati tápegységet! A tápegység belsejében található elektrolit kondenzátorok hosszú ideig képesek feltöltött állapotban maradni (lásd 5. ábra).

Feladat - Ohm törvénye: Megnyitás

Készítette

Bujdosó Lajos
1157, Budapest

Kapcsolat

Email: creatus72@gmail.com         Viber: +36 70 431 2840