2001-ben jártunk már, amikor az Intel fejlesztői úgy vélték, itt az idő a BIOS lecserélésére, mert az már nem tudja, illetve a jövőben sem fogja tudni ellátni azt a feladatát, amit a kor fejlesztési kihívásai, a számítógépipar technikai, technológiai haladása megkövetelnének tőle. Ekkor fejlesztették ki EFI néven azt a központi egységet, ami hivatott volt leváltani a korszerűtlennek ítélt BIOS-t. 2005-ig nem sok érdemleges változás történt EFI fejlesztésében. 2005. nyarán a világ vezető technológiai cégei új lendületet adtak az előrelépésnek azzal, hogy megalapították a United EFI (UEFI) Forum-ot, mely fórum átvette az irányítói, fejlesztői specifikáció kidolgozásának és egységesítésének központi szerepét. Jelenleg a 2.4 a legfrissebb UEFI platform.
Unified Extensible Firmware Interface (UEFI) alapítói és a Board of Directors tagjai:
1. Hordozhatóság - míg a BIOS az x64-es gépeken is csak x86 módban fut és más architektúrákat nem támogat, addig az UEFI az x86, x64, Itanium, ARM processzorokon is natív módon fut.
2. Az új eszközök támogatása - az UEFI 2,2 TB-nál nagyobb meghajtók, akár 128 elsődleges merevlemez partíció és több mint 17,2 milliárd GB méretű memória kezelését is támogatja.
3. Gyorsaság - az UEFI gyorsabb rendszerindítást és hibernálásból való visszatérést tesz lehetővé.
4. Modularitás - a moduláris felépítésből adódóan az UEFI egyes részeinek frissítésekor nem szükséges a teljes tartalmat lecserélni.
5. Fokozott biztonság - az UEFI fokozottan védi a számítógépet a rosszindulatú kódok ellen azáltal, hogy a rendszerindítás folyamatát felügyeli és csak megbízható kód indulását engedélyezi. Ezzel a technológiával kiküszöböli a bootkit és a rootkit típusú támadásokat.
Jellemző UEFI megoldások képekben, melyeken jól látszik, hogy az alaplapgyártók többsége teljes grafikai felületet nyújt, és a belépéshez alkalmazott billentyűparancsot leszámítva, teljes egér navigációt tesz lehetővé, míg egyes gyártók félmegoldásokat alkalmaznak, azaz, termékük egy kicsit BIOS és egy kicsit UEFI:
